·A trójai háború egyik görög hősének, Odüsszeusznak, Ithaka királyának Ithakába való hazatéréséről, annak viszontagságairól szól.
·A háború után 10 évvel járunk, de a mű mindössze 40 napot dolgoz fel jelen időben. (Az események többi részét elbeszélésekből[1] és utalásokból tudjuk meg)
·12000 hexameterből áll, 24 énekre oszlik.
·Írója az Iliászt tartotta mintának. è sorátvételek, szerkezeti egyezések (mindkét eposz rendezőelve a szimmetria), egységes nyelv (mindkettő ión és aiol formákat használ).
·DE: A két eposz kiegészíti egymást, az O. nem ismétli az I.-t. (Pl. a trójai faló története csak az O.-ban jelenik meg).
A szereplőkről
·A mű főhőse Odüsszeusz.
·A mű középpontjában a tapasztalt, művelt férfi (Odüsszeusz) áll.
·Ő a kor ideálja, embereszménye: okos, kíváncsi, művelt, találékony, és mellesleg erős, bátor, jó harcos.
·Ő már nem csak felvállalja a sorsát (mint Akhilleusz), hanem alakíthatja is.
Az istenekről
·Az istenek szerepe, beleszólása az emberek életébe az O.-ban sokkal kisebb, mint az I.-ban volt. Továbbra is alakítják valamennyire az emberek életét, de már nem olyan drasztikusan, nem megváltoztathatatlanul – inkább szemlélők, mint irányítók.
·Az emberi élet fő alakítója, a Végzet már nem istenekként jelenik meg, hanem az emberek jellemében, lelkében rejtezik.
Szerkezet
·Az O. szerkezete sokkal bonyolultabb, mint az I.-é. (időben és térben több mindent foglal magába, a mese nagyobb szerepet kap)
·A mesés és a földrajzi jelleg keveredik a műben. Távoli világokat mutat be, melyek között van valós is (pl. phaiákok ~ föníciaiak)
·Az I. lineáris időkezelése helyett az O.-ban a cselekmény két szálon indul meg egyszerre.
·I.-IV. ének: Thélemachia.
oA főszereplő Thélemakhosz, Odüsszeusz fia, aki apja keresésére indul.
oOdüsszeuszt csak közvetve, más szereplők által ismerhetjük meg, ő még nem jelenik meg.
oEbben a részben ismerjük meg az ithakai állapotokat, továbbá a hűséges feleség, Pénelopé és fia, Thélemakhosz alakját
·V.-VIII. ének: Ogügié és Szkhéria szigeteken
oA Thélemakhiával egy időben történik.
oHermész azzal az isteni paranccsal indul Kalüpszó nimfához, hogy engedje szabadon Odüsszeuszt, akit immár 7 éve tart „szerelmes fogságban” Ogügié szigetén.
oOdüsszeusz bárkát ácsol, és 20 nap után Szkhéria szigetére érkezik, a phaiákok hazájába.
oA phaiákok királya vendégül látja O.-t, s lakoma közben Démodokosz a trójai háborúról énekel. (à a trójai faló története)
oO. megismerkedik Nauszikaával, a phaiák királylánnyal.
·IX.-XII. ének: Odüsszeusz kalandjai
oA jelen idejű cselekménysorból átlépünk a múltba.
oO. elmeséli a phaiákoknak kalandjait (időrendben).
oTíz kaland:
1.Feldúlják a kikónok városát, de kapzsiságuk miatt többen elesnek.
2.A lótuszevők szigete.
3.A küklopszok szigete. Polüphémosz megvakítása.
·Ezt a részt részletesen taglalja, mivel ez indokolja Poszeidón haragját. (a küklopszok ugyanis Poszeidón tengeristen gyermekei)
·Ez a rész az okosság és találékonyság nyers erőszakkal szembeni eredményességét szemlélteti.
4.Aiolé nevű sziget (Aiolosz isten szigete). Bőrtömlőbe zárva megkapja a tengeri viharok szelét a szelek királyától, de a kapzsi társak kibontják a tömlőt, s így újra messze sodródtak Ithaka partjaitól.
6.Ajajé szigete, Kirké istennő 21 hajóst sertéssé változtat. Hermész segítségével töri meg O. az istennő varázserejét, aztán még 1 évig Kirkénél vendégeskednek.
7.Alvilágjárás (neküia)
·A teljes XI. ének.
·Leszáll az alvilágba, hogy Teiresziásztól jóslatot kérjen. è megtudja, hogy a hazaút nem lehetetlen, csak lelküket kell megfékezniük.
·Találkozik édesanyjával è értesül az ithakai állapotokról.
·Az Alvilágból visszatérve újból hajóra száll, de előbb Kirké elmondja neki, milyen veszélyek várnak rá az úton.
8.A Szirének[3] éneke. Csak O. hallgathatja végig (az árbochoz kötözve), társai fülét viasszal tömi el.
9.Út Szkülla[4] és Kharübdisz[5]között. O. tudatosan feláldozza hat társát, hogy a többit megmentse.
10.Thrinakié szigete. Az emberei mohóságukban hat napig lakomáznak Héliosz napisten marháiból. à Újból tengerre szállván vihar pusztítja el a hajót, csak O. menekül meg egy deszkán, s jut Kalüpszó szigetére.
·XIII.-XXIV. ének.
oÚjból visszatérünk a jelenbe.
oÖsszekapcsolódik a két eseményszál, O. hazatér Ithakába.
oDE: Még le kell számolnia felesége kérőivel.
oVén koldussá változik Pallasz Athéné segítségével, s így lopódzik be palotájába. à „Megméri” az embereket, ki hű hozzá a 108 kérő elleni harcban.
oA kérők és az áruló szolgák (pl. a kecskepásztora) kegyetlen lemészárlása.[7]
oTalálkozik édesapjával (Laertes) és feleségével (Pénelopé) (ß idill)
oA kérők rokonainak bosszúját Pallasz Athéné közbenjárása fékezi meg[8] (deus ex machina).
[1]Az Odüsszeiában az elbeszélés a gyakoribb: a műben fontosabb a mese, mint az Iliászban volt. A múlt a hősök visszatekintő (retrospektív) elbeszéléseiben elevenedik meg.
[2]lasztrügónok: emberevő óriások, akik sziklákkal összezúzzák O. hajóit. Csak egy hajó marad épségben: O.-é, aki óvatosságból nem horgonyzott le.
[3] Leányarcú, madártestű lények, akik a jövő feltárásának ígéretével csábítják O.-t.
[4] Hatfejű tengeri szörny, amely O. hat társát felfalta.
[6] Pénelopé íjászversenyt hirdet, miszerint ahhoz megy hozzá, aki kifeszíti Odüsszeusz íját. à erre persze csak O. képes.
[7] Esetleg kérdés lehet a szóbelin: „Miért véreskezűbb Odüsszeusz, mint Akhilleusz?”. O. nem véreskezűbb A.-nál, csak a kérők bűne nagyobb, mint Hektóré volt. Hektór nem volt negatív figura (családapa, hős stb.), ám ugyanez a gőgös, élősdi kérőkről már nem mondható el.
[8] Mivel a kérők bosszúálló rokonainak legyilkolása már ártatlan vért ontana (a rokonok nem követtek el bűnt).